Furcsa címmel jelent meg ma egy kormányhatározat a Magyar Közlönyben, amelynek az a lényege, hogy a kormány 200 milliárd forintos átmeneti keretnövekedést engedélyez az idei költségvetés uniós támogatásokhoz kapcsolódó fejezetében. Ezt a keretemelkedést (átmeneti hiánynövekedést) köteles lesz a később beáramló EU-pénzekkel leszorítani az adott fejezet kiinduló keretszintjére.
Megjelent pénteken a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely úgy módosítja a Környezet és Energia Operatív Programot, hogy 103 milliárd forinttal többet enged költeni a hatékony energiafelhasználást segítő programokra. Ezzel párhuzamosan viszont négy területről elvon forrásokat. A cél nyilván az, hogy ahol lassú a 2007-2013-as EU-források lehívása és nincs esély megfelelő mennyiségű számlát generálni, onnan elveszik a keretet (nehogy a végén tényleges uniós forrásvesztés alakuljon ki) és átcsoportosítják oda, ahol várhatóan le lehet azokat kötni projektekkel. A KEOP teljes keretének lehívása egyébként már viszonylag jól áll, hiszen becslésünk szerint a rendelkezésre álló 7 éves keretnek kb. a 93%-át már kifizettük.
Azonnali határidővel azt a feladatot kapta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, illetve Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a kormánytól, hogy terjessze a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság elé az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), illetve a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2015. évi éves fejlesztési keretének módosítására vonatkozó javaslatát. Ez azt jelenti, hogy át kell gyúrniuk az éves pályázati menetrendeket, a felhívások meghirdetési ütemezését és a keretösszegeit. Ezen munka során a minisztereknek tekintettel kell lennie arra a tavaszi kormányhatározatra, ami a jövő évi minél magasabb uniós forráskifizetést célozza a gazdasági növekedés túlzott lelassulásának kockázatát enyhítve. Varga Mihály is fontos feladatokat kapott a mostani kormányhatározat alapján.
A legfrissebb Magyar Közlöny 1422/2015. (VI. 25.) Korm. határozata szerint két fontos feladatot is kapott a kormánytól Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, illetve Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, amelyek a költségvetési források célfeladatokra való allokálásáról szólnak.
Nagyösszegű támogatási döntésről határozott a napokban a kormány, hiszen az 1278/2015. (IV. 30.) kormányhatározat szerint közel 26 milliárd forintot fordít "A budapesti M2 metróvonal fejlesztése" című projektre, amelynek keretében 22 darab Alstom Metropolis AM5-M2 típusú szerelvényt és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát szerzi be a most megkötendő támogatási szerződés nyomán. A kormányhatározat pontjai azt tükrözhetik, hogy a korábban a Budapest Főváros Önkormányzata által EIB-hitelből finanszírozott 22 kocsis Alstom-beszerzést most a kormány "átveszi és beteszi" az uniós finanszírozási hátterű projektek közé a KÖZOP-ba, és a beszerzést utólag el szeretné fogadtatni EU-s nagyprojektként is.
Az idénre várható 133 fajta, közel 2900 milliárd forintos keretösszegű uniós pályázat jelentős részének irányai derültek ki a legfrissebb Magyar Közlönyből, hiszen abban 64 különféle gazdaságfejlesztési pályázat összesen 746 milliárd forintos keretösszeggel szerepel a GINOP éves fejlesztési kerete alapján. Egyelőre a pályázatok napra pontos meghirdetési dátuma és a pályázatok kiírásai, részletes szabályai nem ismertek. Azt viszont most már tudjuk, hogy a kkv-knak már áprilisban jön egy kapacitás-bővítő pályázat, ráadásul rögtön 80 milliárd forintos keretösszeggel. Fontos látni, hogy a 746-ból 215 milliárd forintot a kiemelt projektek kapcsán egy előre meghatározott (állami) intézményi kör pályázhat majd meg.
Nemzetstratégiai jelentőségű összefonódássá nyilvánította a kormány a Budapest Bank állami megvásárlását, ezzel megakadályozva, hogy a Gazdasági Versenyhivatal eljárást indítson az ügyben. A bank adásvételét február 13-án írták alá a felek, a vételár máig nem ismert.
A Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia keretében a kormány olyan alapvető célokat fogalmazott meg a 2014-2020 közötti időszakra, mint a megyeszékhelyek bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba, illetve az országhatárok elérése gyorsforgalmi utakon - ezek megvalósításának feltételeit határozatban tette közzé a kormány a csütörtöki Magyar Közlönyben.
Még az eddig jelzett, bőven új rekordnak számító összegnél is több uniós támogatást tervez idén kifizetni a kormány a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus keretére, sőt olyan magas kifizetési célt határozott meg, ami a Portfolio kalkulációi szerint akár még a 3 százalékos uniós költségvetési deficitplanfohoz is közeli hiányt okozhat. A rendkívül magas kifizetési cél másik kellemetlen következménye az lehet, hogy "hiába" dolgozik egész évben megfeszített ütemben a közszféra adott köre, végül nem lesz jogosult a minap beígért 4-8 havi plusz bónuszra. Egy másik friss kormányhatározat abba az irányba mutat, hogy akár százmilliárdos volumenben is felmondhat korábban kötött uniós támogatási szerződéseket a kormány azért, hogy a 2007-2013-as ciklusra járó összes EU-pénzt biztosan le tudjuk hívni.
A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusból Magyarország rendelkezésére álló források teljeskörű lehívása érdekében újabb fontos feladatcsomagot kapott a négy illetékes miniszter, hiszen a friss Magyar Közlöny egyik kormányhatározata szerint teljeskörűen át kell világítaniuk az összes, az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló, 2007-2013 között indított projektet, hogy melyek szakaszolhatók (vihetők át a 2014-2020-as ciklusra) és melyek nem, illetve az így át nem vitt projektek miatt felszabaduló forrásokkal mit lehet kezdeni. A kormány feszes határidőket is rendelt a jelentős feladatok mellé.
Ahogy azt február közepén a kormány képviselői jelezték, valóban úgy tűnik, hogy márciusban elindul a 2014-2020-as uniós fejlesztési időszak pályázatainak tömeges meghirdetése. A friss Magyar Közlöny egyik rendelete szerint ugyanis a kormány utasítást adott az egyes szaktárcáknak arra, hogy hozzák létre az illetékességükhöz tartozó Operatív Programok monitoring bizottságait.
Január végéig adott magának határidőt a fejlesztéspolitikai intézményrendszer, hogy közzétegye az idei egész évre vonatkozó pályázati menetrendet az egyes Operatív Programokban, de ezek még nem jelentek meg a Magyar Közlönyben. Emiatt a Miniszterelnökséghez fordultunk kérdéseinkkel és megtudtuk, hogy az idei évre vonatkozó éves fejlesztési keretek tervezetei már elkészültek, és azokat be is nyújtották a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK) részére.
A csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében a magyar állam részesedést szerez a Bombardier MÁV Kft-ben, és a tranzakció nemzetstratégiai jelentőségű ügy.
A kormány hamarosan megalapítja - a hónapok óta rebesgetett - állami kommunikációs ügynökséget, amely az összes állami szerv kommunikációjáért felelős lesz - derül ki a legutóbbi Magyar Közlönyből.
Varga Mihály ígéretének megfelelően már meg is jelent a kormányhatározat az idei hiánycél tartásához szükséges intézkedésekről. A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent kormányhatározat értelmében a zárolás alól rengeteg cél mentesül, így például az összes stadionépítés is. Vagyis idén zavartalanul folytatódhatnak a stadionberuházások. Gyors számításaink szerint a határozatban szereplő zárolások összege 89 milliárd forint, szemben a bejelentett 110 milliárd forinttal.
A Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányhatározat szerint a nemzetgazdasági miniszternek és a nemzeti fejlesztési miniszternek 600 millió forintot kell idén előteremtenie a Hungaroring Sport Zrt. rendkívüli feladatainak ellátására.
A Magyar Közlöny szerdai száma alapján partnerségi együttműködési megállapodást köt a kormány a Magyar Telekommal. A rövid határozat érdekessége, hogy nem "stratégiai megállapodás" szerepel benne (mint sok más magyarországi nagy cég esetében), hanem "partnerségi együttműködési megállapodás".
A csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból olvasható ki, hogy a Várkert Bazár fejlesztését augusztus 29-én fejezik be szemben az eredetileg tervezett idén tavaszi dátummal.
Számos, a 2013-as költségvetést érintő határozatot hozott a kormány, ami egyértelműen a lazítás irányába mutat - olvasható ki a keddi Magyar Közlönyből. A kormány például 15 milliárd forinttal csökkentette a májusi kiadászárolás összegét (amiről még a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében döntött), 27 milliárd forinttal növeli a gyógyító-megelőző kasszát és összesen 32 milliárd forintot juttat a kórházak adósságának rendezésére.
A keddi Magyar Közlönyben megjelent határozatával a kormány 220 millió forintot költött el az idei költségvetés általános tartalékából az Isztambuli Magyar Intézet létrehozásához. Összesítésünk szerint a kormány másfél hónapig nem nyúlt a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékhoz.
A "social engineering" visszaszorítása a cél.
Európában kisebb esést láthatunk.
Enyhén javulnak a konjunkturális kilátások.
A magyar médiapiacot is fenekestül felforgatja a mesterséges intelligencia
Másokat is megnéznének az elnökjelölti vitákon.
Tévhit, hogy az átlagnál jobban melegszenek és sötétek?
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
